Számítástechnika
Ebben a témakörben nagyrészt linkeket fogsz találni más oldalakra.
- 1987-1992. Karinthy Frigyes Gimnázium, magyar-angol kéttannyelvû képzés
- 1992-1997. Budapesti Mûszaki Egyetem, Mûszaki informatika szak
- Párhuzamos számítási rendszerek szakirány
- Kommunikációs hálózatok szakirány
- 1995-1999. Telelogic Kft., IBM szoftverek honosítása
- 1996-1998. OpenBlue Bt.
- OS/2 Times magazin
- net.Times magazin
- 1998-1999. Karinthy Frigyes Gimnázium, rendszergazda
- 1999- Information Balance Európa Kft.
- Y2K elemzô C, C++, Java, Visual Basic, UNIX shell script, Perl nyelveken
- Internet-biztonság
- DB2
- Java fejlesztés
1995 tavasza óta OS/2-zöm. Ekkor kezdôdött meg ugyanis az IBM 32 bites PC-s operációs rendszerének, az OS/2 Warp 3. verziójának magyarítása. A munkát a Telelogic Kft. végezte. Ugyanitt, illetve késôbb az Infomation Balance Európa Kft-nél készült el az évek során az OS/2 Warp Connect, az OS/2 Warp Server, az OS/2 Warp 4, a DB2 UDB v5 és v6.1, valamint sok már IBM szoftver magyar változata is. A fordításhoz egy érdekes eszközt, az IBM Translation Managert használtuk és használjuk ma is.
Az OS/2, ez a meglehetôsen jó, talán az össes létezô rendszer közül a legsokoldalúbb objektum-orientált kezelôfelülettel rendelkezô oprendszer számomra nem csak munkaeszköz, hanem szenvedély is, így nem csoda, hogy tagja vagyok a magyarországi Team OS/2-nek. Néhány másik teamerrel megalapítottuk az OpenBlue Bt-t, amelynek elsôdleges célja egy magyar OS/2 újság (OS/2 Times, késôbb net.Times) kiadása volt. Az újság és a cég azóta már a múlté, de CD mellékletére idônként még a mai napig hivatkoznak a magyar OS/2 levelezési listán. A Times-on kívül jelentek meg cikkeim a Chip magazinban és az Új Alaplapban is.
Cikkeim közül jelenleg egy érhetô el ezen oldalakon:
Az IBM szoftverek fordításán kívül magánszorgalomból lefordítgattam más programokat is:
Pár OS/2-es es IBM-es hely a hálón, ahová érdemes benézni:
A Linux ingyenes és szabad operációs rendszer, amely PC-ken, Macintoshon, DEC Alphan, RS/6000-en és sok más platformon futtatható. Én magam nem vagyok Linux guru, de a munkám kapcsán gyakran használok Linuxot (elsôsorban szerverként, pl. DHCP, Samba, DNS). Mivel otthon mostanában fogok átállni OS/2-rôl Linuxra (mondjuk inkább úgy, hogy a hangsúlyt helyezem át, megtartva az OS/2-t is), ez a szakasz valószínûleg bôvülni fog.
Az ismertebb Linux disztribúciók
A DB2 az IBM relációs adatbázis-kezelôje (RDBMS-e). Ez az adatbázis-kezelô felelôs a világ legnagyobb adatbázisaiért (példaként egy 1998-as felmérés eredményei) és a világ üzleti adatainak jelentôs részéért, de sajnos Magyarországon keveset hallani róla. Én a PC-s és UNIX-os DB2-re koncentrálok, aki AS/400-at vagy mainframe-et használ, annak aligha mondhatnék újat.
Egy mondás szerint, ha az építészek olyan házakat építenének, mint amilyen programokat a szoftveresek, akkor az elsô harkály romba döntené civilizációnkat. Bár a szoftvervilág nagy része elég jól mûködik, ezek a szoftverek nagyrészt rejtve maradnak az átlagember számára, ô csak azt látja, hogy már megint lefagyott a program, amelyet a gépén futtatott. Vannak azért üdítô kivételek is, az alábbi néhány link ezekrôl, illetve ilyenek létrehozásáról szól.
A legújabb "csodafegyver", amelyet a szoftverproblémák ellen az ipar ajánl. Sajnos, ha rosszul használják, az OOP éppúgy eredményezhet átláthatatlan dzsumbujt, mint bármely más módszer. A következô linkek olyan anyagokra mutatnak, amelyeket kezdô OO fejlesztôként és tervezôként érdekesenek, hasznosnak találok.
"Write once, run everywhere" -- hirdeti a Sun jelmondata. Egyre több cég áll a Java mögé, és szerencsére nagyon sok jó és ingyenes dokumentáció áll rendelkezésre róla. Meggyôzôdésem, hogy a Java egy új megközelítés elsô hírnöke, és az elkövetkezendô néhány évtized az emulált/interpretált OO platformoké. Ha meg nem, hát nem én leszek az elsô ember, aki téved. :-)
A GA a természetes kiválasztódás elvére építô optimalizációs eljárás sok paramétert tartalmazó, csúnya felületû problémák megoldására. Elôször véletlenszerûen elszórunk egy csomó pontot a paramétertérben, és mindegyikhez kiértékeljük az optimalizálandó (úgynevezett jósági) függvényt (a jósági függvény általában azt mondja meg, hogy valamely valós problémára az adott paraméterek által meghatározott modell milyen jó választ ad, de lehet szó közvetlenül valamely függvény maximumának keresésérôl is). A kiértékelés után minden egyed (pont) a jóságával arányos esélyt kap arra, hogy részt vehessen a következô iteráció pontjainak meghatározásában (genetikusabbul: átöröklôdhessen a következô generációt alkotó egyedekbe). A természetben fellépô mutációkat itt a paraméterek szándékosan pontatlan másolásával utánuzzuk, a keveredést pedig a kromoszómák között a természetben fellépô cross-over (két azonos funkciójú kromoszóma szakaszainak véletlen kicserélése) garantálja. Az eljárás a jobb megoldásokat részesíti elônyben, és a sok pontból történô kiindulás segít a lokális maximumok elkerülésében. Persze, mint minden heurisztikus módszernél, az abszolút maximum megtalálása esetleges.
Az egyetemen Kóczy T. László vezetésével Tóth Istvánnal egyetemben fuzzy szabályozások genetikus optimalizációjával foglalkoztam az önálló labor keretében. A fuzzy szabályzók szabálykészleteit próbáljuk genetikus alapokon a lehetô legjobban összeállítani. A cél a fordított inga (rakétahajtású gördeszkára erôsített partfisnyél ;-) kiegyensúlyozása volt.
A genetikus/evolúciós programozásról további informát talász a következô helyeken:
Alfa modulom a párhuzamos számítási rendszerek voltak. Ennek keretében foglalkoztam egy kicsit [@pvm] PVM (Parallel Virtual Machines, heterogén számítógéprendszerbôl elôállított virtuális párhuzamos számítógép) alapú programozással. Elég nagy számítási igénye van például a fizikai modellezésnek is. Errôl részletesebben lásd ott.
Ha érdekel a párhuzamos számítástechinka, nézz be ide:
Diplomamunkám keretében segítettem konzulensemnek, László Jánosnak számítógépre vinni a részecske-szilárdtest ütközési problémát. Alacsony energiájú szénionokkal gyémántkristályt bombáztunk. A probléma gyakorlati jelentôségét az adja, hogy -- az egyik felfogás szerint -- szénnel kell burkolni a fúziós reaktorok belsô felületét. Sajnos a plazmából kilépô részecskék a falba ütköznek, és onnan új részecskéket porlasztanak ki. Ezek a plazmába kerülve azt lehûtik, valamint rontják tisztaságát, ami a reaktor leállásához vezet.
A szimuláció klasszikus dinamikus elven mûködött, alapját Donald W. Brenner "Empirical potential for hydrocarbons for use in simulating the chemical vapor deposition of diamond films" (Physical Review B, Volume 42, Number 15, 15. November 1990-II) címû cikke képezte, a program C++ nyelven íródott. A diplomaterv Postscript formátumban letölthetô.
Az Internet nem biztonságos -- tartják sokan. Bár ebben van valami, a vírusokat, betöréseket, információk ellophatóságát nem kell természetesnek venni!
Imádom a régi és/vagy nagy gépeket! A kicsiket is! Alább találhatsz néhány linket számítógép-múzeumokra, apró gépekre, fejlesztés alatt álló technológiákra és néhány PC-s oldalra is, hátha valami keresôgép dobta ki ezt a lapot.
